Szent Valentin �nnepe 496-t�l a k�z�pkori napt�rakban is szerepelt, teh�t a kereszt�nyek m�r r�g�ta �nnepelt�k. A Valentin-napi szok�sok az �si pog�ny templom �ld�si cerem�ni�kb�l alakultak ki. A Valentin-nap mai form�ja Magyarorsz�gon csak 1990-ben �ledt fel.

Szent Valentin eml�k�re nevenapj�n vil�gszerte megaj�nd�kozz�k szeretteiket az emberek a szerelmesek napj�n. Valentin kultusza a II. sz�zadra vezethet� vissza, ekkor �lt Valentin. A legelterjedtebb t�rt�net szerint Valentint kereszt�ny hite miatt II. Claudius b�rt�ne vetette, ahol � a b�rt�n�r le�ny�nak visszaadta a l�t�s�t. Miel�tt 270. febru�r 14-�n kiv�gezt�k, a le�nynak egy �zenetet k�ld�tt: "A Te Valentinod." �gy v�lt ez az �zenet vil�gszerte is ismertt�.

A r�maiak febru�r 15-�n tartott�k Luperkalia �nnep�t. Ezt a tavasz-�nnepet Luperkusz isten tisztelet�nek szentelt�k, aki a ny�jak �s a term�s v�delmez�je volt. Az emberek dalolva �s t�ncolva k�ny�r�gtek Luperkuszhoz, hogy megv�dje a ny�jaikat �s vigy�zzon az emberek �s az �llatok eg�szs�g�re �s term�kenys�g�re.

Az �nnep �jjel�n a fiatal n�k belerakt�k a nev�ket egy ker�mia kors�ba, a f�rfiak pedig h�ztak bel�le egy-egy nevet. Az �nneps�g �s a t�ncok idej�re p�rok lettek, s�t gyakran eg�sz �vben egy�tt maradtak.

Az angolok m�r 1446-ban �nnepelt�k ezt a napot. Az 1700-as �vekben divatoss� v�ltak a Valentin-versesk�tetek. A XIX. sz�zadban m�r �dv�zl�k�rty�kat is k�ldtek egym�snak az emberek ezen a napon. Magyarorsz�gon 1990-ben �ledt fel ennek a napnak a meg�nnepl�se.

Valentin napot az�rt tartj�k, hogy meg�nnepelj�k egy szent eml�k�t, aki tisztelte a szerelmet �s a romantik�t. Ilyenkor az emberek szerelmes �zeneteket cser�lnek. M�sok szerint k�s�bb sokan �sszet�vesztett�k a norman-francia 'galantin' sz�val, ami szerelmest jelent. Az id�k sor�n a k�t hiedelem �sszefon�dott, ez�rt Szent Valentinra �gy emlekeznek most, mint a szerelmesek v�d�szentj�re.

Ezen a napon ny�ltan szabad eml�kezni az elm�lt szerelmekre, nem szabad megs�rt�dni, megharagudni. A Valentin napi szok�s azt is lehet�v� teszik, hogy egy pl�t�i szerelem szenved� alanya k�ldj�n �zenetet szerelm�nek. A mai nap mindk�t nem k�pvisel�i tegyenek az�rt, hogy az �r�m�, a kedvess�g�, a figyelmess�g� legyen a f�szerep.

B�lint m�r k�z�pkori napt�rakban, misek�nyvekben el�fordul, �nnep�t teh�t �seink is sz�montartott�k. N�pszer�s�g�t kereszt- �s csal�dn�vk�nt val� s�r� el�fordul�sa is mutatja a k�z�pkor v�g�n. 1522-ben a legkedveltebb szegedi keresztnevek k�z� tartozott. Ebb�l arra kell k�vetkeztetni, hogy a magyar n�p k�r�ben is liturgikus hagyom�ny vagy n�phiedelem f�z�d�tt hajdan B�lint alakj�hoz.

B�lint k�pe tal�lhat� B�lakorompa, Kassa, Zsidve, Sz�szbog�cs sz�rnyasolt�rain m�s gy�gy�t� szentek t�rsas�g�ban. B�lintot tiszteli v�d�szentj��l a beszterceb�nyai, kisk�szegi, szajki, n�metb�lyi k�polna, illetve Szentkereszt, Gy�rke, L�dec, Krempach temploma.

Vannak a naphoz f�z�d� t�jjelleg� szok�sok. A moh�csi sok�cok ezen a napon b�jt�lnek: csak egyszer esznek vagy zs�r n�lk�l f�znek, a templomban im�dkoznak, gy�nnak-�ldoznak. H�gy�sz k�m�vesei e napon mis�re mentek, hogy a magas �llv�nyokon dolgozva, B�lint oltalamazza meg �ket a lees�st�l. Az elekiek azon a napon, amelyre B�lint napja esik, eg�sz �vben nem �ltetnek apr�j�sz�got. B�lint reggel�n az �llatok itat�viz�be szenteltvizet cseppentenek.

Mindszenten ak�r van, ak�r nincs h� ezen a napon, cs�kot s�prenek, vagyis utat v�gnak az udvar olyan r�sz�n, ahov� nem f�r oda az apr�j�sz�g, de az �g madarai igen. Ide mindenf�le gabonaszemet, aszaltgy�m�lcs�t sz�rnak sz�mukra. Cserszegtomaj gazd�i B�lint-napkor napkelte el�tt megker�lik a birtokukat, hogy a tolvajokat �s a madarakat t�voltarts�k a sz�l�t�l.

Balatongy�r�k�n hasonl� sz�ndekkal megmetszik a sz�l� n�gy sark�n a t�k�ket. Hangonyban �gy v�lik, ezen a napon j�nnek vissza a vadgalambok, ez m�r a tavaszt jelenti. A r�bak�zi Szil faluban B�lintot a verebek v�d�szentj�nek tartj�k, mert m�r nekik is kezd kedvezni az id�j�r�s. A horv�t n�phit szerint a madarak ezen a napon tartj�k mennyegz�j�ket.

/B�lint S�ndor: �nnepi kalend�rium 2. k�t. Bp. 1997./